Az egészség értéke a hazai lakosság körében akkor válik fontossá, amikor azt már veszélyben érzi. Pedig a prevención lenne a legnagyobb hangsúly, hogy megtudjuk előzni az egészségben bekövetkezett negatív változást, változásokat. Nem csak az egyén részéről veszi le a terhet az, hogy egészségben él, hiszen nem kell annyi pénzügyi kiadást terveznie gyógyszerekre és orvosi ellátásra, de az egészségügyről és az államról is jelentős terhet vesz le. Sajnos az jellemző a magyar lakosságra, hogy későn ébred, és a megelőzés módszere még mindig hiányzik.

A mentális egészség mellett a testi egészség elérését megcélzó prevenció alapja az étkezés. A legtöbb ezen múlik. Amit a szervezetünkbe beviszünk folyadék, táplálék, vagy egyéb szer formájában, mind-mind valamilyen hatást gyakorol arra. Ezért is létfontosságú az étkezésnél kezdeni az betegségek megelőzését. Sajnos a KSH adataiból is jól látható, hogy egyelőre nem járunk jó úton, hiszen a  cukorbetegség az elmúlt 15 év alatt megduplázódott, a zsíranyagcserében bekövetkező rendellenességek száma majdnem háromszorosára nőtt, a magasvérnyomás pedig a lakosság több, mint 30%-át érinti. És ami még megdöbbentő adat, hogy a felnőtt lakosság 30%-a elhízott, a túlsúlyosak aránya pedig ennél is magasabb. Ezen adatok is arra kell, hogy buzdítsák a lakosságot, hogy ébredjenek és tegyenek az egészségükért.

Mit tehetünk, és ehetünk az egészségünkért?
Lakosságunkra jellemző a túlzott sófogyasztás, ami nagymértékben hozzájárul a magas vérnyomással küzdők számának emelkedéséhez. A só a szív- és érrendszeri betegségek egyi fő rizikójává vált. Jelenlegi ajánlás 2 gramm nátriumot, azaz 5 gramm sót javasolnak maximum egy nap. Ez körülbelül 1 teáskanálnak felel meg, nos ha most végig gondoljuk, valószínűleg nagy részünk ezt túllépi nap, mint nap. Azonban fontos megemlíteni, hogy az
élelmiszeripar is jelentős mennyiségű sót használ fel az ipari folyamatok során. Tehát, nagyon fontos szem előtt tartani, hogy ne sózzunk, ha nem muszáj, inkább használjunk intenzívebb és több fűszert. Rengeteg fajta létezik már, és szinte nincs amit ne lehetne beszerezni, alkalmazzuk őket bátran, mellette könnyebb lesz „leszokni” a só használatáról, és az étel élvezeti értéke sem veszik el. Fogyasszuk az ételeket minél nyersebb és NEM feldolgozott formában. Kerüljük a konzerveket, a kész- és félkész ételeket.

Másik „mumus” a zsírfogyasztás, ezen belül is az állati zsírok túlzott fogyasztása, és a zsírsavak összetételének nem megfelelő bevitele. A sóbevitel mellett a zsírdús étkezés is a szív és érrendszeri betegségek melegágya. Zsír és zsír között azonban van különbség. Megkülönböztetünk telített és telítetlen zsírokat. Fontos tudni, melyiket mikor kell használni, ugyanis fontos egészségügyi szempontból. Lehetőség szerint olyan olajjal főzzünk aminek
magas a füstpontja. Az olívaolaj például nem alkalmas főzésre, sütésre, használjuk salátákhoz. Igyekezzünk zsiradék hozzá adása nélkül főzni, alkalmazzunk teflon edényt, hőkeveréses „fritut”, sütőzacskót, alufóliát, római tálat. A bő zsírban sülteket, mint például a közkedvelt rántott hús ellehet készíteni sütőben is, kevés olajjal megkenve. Sokat halljuk az omega 6 és omega 3 megfelelő arányának fontosságát. Heti egyszeri vagy kétszeri tengeri hal
fogyasztással, vagy napi 1 teáskanál lenmagolaj bevitel már fedezni lehet az omega 3 bevitelt. Jelentős pozitív hatása van, többek között gyulladás csökkentő, és segít a lipidprofil előnyös összeállításában, támogatva ezzel a szív és érrendszert. Nem szabad félni a zsíroktól, ugyanis fontos tápanyag a szervezetnek, csak megfelelően kell megválogatni a minőségét és mennyiségét.

Cukorfogyasztásban is élen jár a magyar lakosság, ami kedvez a cukorbetegség, elhízás, szívbetegségek és a stroke kialakulásának. A magas cukor tartalmú ételek és italok gyorsan megemelik a vércukor szintet, magas a glikémiás indexük. Fontos tudni, hogy az élelmiszer címkéken nem csak cukor néven tüntetik fel, hanem glükóz-szirup, dextróz, szőlőcukor, fruktóz szirup stb. formában is fellelhető. Mindenképpen iktassuk ki a cukros üdítőket, a cukros teát, szörpöket az étrendünkből, ezzel is hozzá járulva az egészségünkhöz. Csökkentsük az édességek fogyasztását, nem kell megvonni magunktól, de találjuk meg a mértéket. Tejcsoki helyett válasszuk az étcsokoládét, vagy ha nem szeretjük akkor csökkentsük heti 1-2 alkalomra az édeség fogyasztást. Sütemények közül válasszuk a gyümölcsös fajtákat, de ne ez domináljon, inkább fogyasszunk egy-egy nyers idényjellegű gyümölcsöt. Az édes íz függőségről is le lehet úgymond szokni, csupán 2-3 hetet kell kibírni, és az agy már nem fogja kívánni a bélmikrobiom megváltozása miatt. Szóval, ha nagyon elszánt valaki, „ le is szokhat” az édességekről.

Fogyasszunk több rostot! A rostfogyasztás megnövelése rengeteg pozitív hatással bír a szervezetre, többek között szinten tudja tartani a vércukorszintet, csökkentetni tudja az  elhízás mértékét, javítja a vérzsír összetételt, javítja az anyagcserét. Egyszerű a tanácsom, fogyasszunk napi szinten gyümölcsöt, zöldséget, teljes értékű gabonát és olajos magvakat. Ezen élelmiszerek beiktatása a mindennapokban magával hozza a só, a zsír és a cukor fogyasztásának mérséklését. Igyekezzünk minden étkezésre valamilyen zöldséget esetlegesen gyümölcsöt fogyasztani. És legalább egy nap egyszer legyen nyers formában, ugyanis így tudnak a legjobban hasznosulni a vitamin és ásványi anyag tartalmuk, és rosttartalmukat is megóvjuk. Felhívnám a figyelmet, ha emeljük a napi rostbevitelünket, akkor fogyasszunk mellé sok folyadékot, különben székrekedést okozhatnak. Napi minimum 2 litert próbáljunk meg elfogyasztani.

Ezt a 4 dolgot szem előtt tartva: csökkent sóbevitel, megfelelő mennyiségű és minőségű zsírfogyasztás, finomított cukor kiiktatása, rostbevitel növelése jelentős mértékben csökkentené a jelenleg kialakult statisztikai adatokat, és megelőzhetők lennének az egészségügyi problémáknak a jó része.

Simon Viktória – dietetikus